A gyöngyök világa igen érdekes és szerteágazó. Az egyik legrégebbi ékszerként is viselt gyöngyből készült nyakékek több ezer évesek. Nagy múltra tekint vissza a gyöngyök tenyésztése, felhasználása, és ezek sokkal változatosabbak, mint más drágakövek.
Ezért is érdemes jobban megismerni, hogyan jönnek létre, milyen formában, és színvilágban vannak jelen, mi alapján osztályozzuk őket, hogyan állapíthatjuk meg valódiságukat, és melyek a leghíresebb tenyésztő, illetve lelőhelyei a világban.
Az egyik legértékesebb drágakövünk alsóbb rendű kagylók, és osztrigák nem ehető vállfajainak egy úgynevezett védekező mechanizmusa lévén jön létre. Édes vízi kagylók csoportjába tartózó egyedek éppúgy képesek a gyöngytermelésére. A kagyló vagy osztriga testébe olyan idegen anyag kerül, lehet ez akár egy homokszem is, melyet nem képes megemészteni. Ezáltal beindul egy védekező funkció a szervezetében, ezt nevezzük izolációnak, melynek során először egy fekete anyaggal vonja be az idegen testet, ezt nevezzük konkinnak, majd ezt követően fehéres gyöngyházba ágyazza. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges gyöngyöket. A különbség csupán annyi, hogy a mesterséges vagy tenyésztett gyöngyöknél az idegen anyagot az emberek juttatják az osztrigákba. A gyöngyképződés mechanizmusa tulajdonképpen ugyanaz mindkét esetben. A természetes gyöngyöket azonban többre értékelik, mivel hosszabb időn át formálják kincsünket, ezáltal vastagabb réteget képeznek, ezenkívül színvilágban sokkal különlegesebb és egyedibb gyöngyöket eredményeznek. A gyöngyház több rétegben rakódik rá a testre, így annál szebb a gyöngy minél hosszabb időn át a kagyló testében van. Mivel ez nem mesterséges eljárással készül, igen ritka a tökéletes formájú és színű gyöngy a természetben, ezért ezek igen értékesek.
Megkülönböztetünk valódi vagy természetes gyöngyöket és hamis gyöngyöket. Ékszer vagy gyöngyök vásárlása esetén nem árt meggyőződni annak valódiságáról. Laikus szemek valószínűleg nehezen tennének különbséget az igazi és az utánzatok között, de ha szánunk rá egy kis időt a legjellegzetesebb eltéréseket észrevehetjük. Az utánzott gyöngyöket üveg vagy plasztik gömbök felhasználásával készítik, majd ezeket ma már újfajta festékekbe mártják, ezáltal nyernek gyöngyházas színt. Összehasonlítva azonban könnyen észrevehető a színbeli és fényességbeli különbség. A felületi különbség megtapasztalásához gyakran úgy, mint az aranynál alkalmazzák a fogpróbát. Ugyanis a valódi gyöngyök enyhén súroló érzést keltenek, míg a hamisítványok sima, egyenletes felületűek. Azonban sok olyan hamisítvány van jelen ma már a piacon, melyek felismeréséhez szakemberre van szükség. A legjobb, ha a vásárlásnál laboratóriumazonosítási bizonyítványt kérnek az ékszer mellé.
A gyöngyöket sokféleképpen csoportosíthatjuk. Értéküket is több tulajdonság határozza meg.
Minőségi osztályozást 5 kategória alapján teszünk: ezek a fényesség (lüszter és orient), szín, tisztaság, alak, és méret.
A lüszter egy francia szó, jelentése: fény, csillogás, ennek köszönheti a fény élességét, míg az orient a mélyebb színét határozza meg a gyöngynek. Ez a két tényező a legfontosabb minőségi meghatározója a gyöngyöknek.
A gyöngyök színét a testszín és a felületszín határozza meg. A testszín háromféle lehet: fehér, sárga, fekete. A gyöngy színét az alapszín és a felületi szín összhatása adja meg. Vannak különösen ritka kombinációk. Manapság a rózsaszínes árnyalat igen kedvelt, minél krémesebb színű a gyöngy úgy csökken az értéke.
A tisztaság mértéke a felületi hibák előfordulásából adódik. Korábban említettük, hogy a természet ritkán alkot tökéleteset. Így hát kisebb hibák, mint például foltok vagy repedések lehetnek a drágaköveken. A nagyobb tökéletlenségek megrövidíthetik az ékszer viselhetőségét is.
Formájukat tekintve három csoportba sorolhatjuk őket. A tökéletesen gömb alakúak a legritkábbak, minél szabályosabb egy gyöngy annál értékesebb. Szimmetrikusnak azokat a gyöngyöket nevezzük, melyek bár nem gömb alakúak, arányaiban kellemes összhatást keltenek, árban olcsóbbak, mint a gömb alakúak a jó felhasználhatóságuk miatt. Barokk stílusúba azok tartoznak melyek teljesen szabálytalanok, ezek egyedi formájú ékszereknél hasznosíthatóak.
A gyöngyök méretét a súlyuk és átmérőjük alapján határozzák meg. A valódi gyöngyöket grén-ben mérik, 4 grén = 1 karát. A tenyésztett gyöngyöknél minél nagyobb az átmérő annál drágábban adható el, tekintetbe véve a többi minőségi meghatározót is. 8-9 mm-es gyöngyök már nagynak tekinthetők. Bár egyes tájakon ennél jóval nagyobbak is fellelhetők.
A gyöngyök eredetük szerint származhatnak tengerből vagy édes vízből.
Az egyik leghíresebb tengeri gyöngy a japán akoya gyöngy, ezek nagy része igen tökéletes formával rendelkezik, ezért is egyedülállóak. Ezen kívül magas a lüszterük, ami nagyon drágává is teszi őket. Méretüket tekintve azonban kincsnek számít a 10 mm-nél nagyobb példány.
Az édes vízi gyöngyök közül az egyik legismertebb a Japán Biwa tavakról elnevezett biwa-gyöngyök. Manapság azonban gyűjtőfogalomként használják az édesvízi gyöngyökre. Más országokban is igen elterjedt a gyöngy tenyészet. Az édes vizek kagylói egyszerre több gyöngyöt is képesek „nevelni”, ezért áruk is jóval alacsonyabb tengeri rokonaiknál. Alakjukat tekintve kevésbé szabályosak, inkább elnyújtott formák jellemzik őket. Leggyakoribb alapszínük a fehér, de sokféle színben pompáznak.
Néhány különleges és a piacon fellelhető gyöngyök:
Alakjukat tekintve: gombgyöngyök, könnycsepp gyöngyök, félgyöngyök, apró szemű gyöngyök
Ezeket a nem tökéletes formájú gyöngyök is jól felhasználhatóak, különböző ékszerekhez, például kedvelt kiegészítői fülbevalóknak, medáloknak, gyűrűknek.
Kesi gyöngy: Jellegzetességük, hogy a gyöngyök melléktermékeiként keletkeznek, ezért méretük igen kicsi.
Mabé gyöngy: Másnéven blisztergyöngy, mely a gyöngykagyló belső héján alakul ki, gyöngyhéja van és gyöngyház a háta. Óvatosan kell bánni velük!
Tömör blisztergyöngyök: Tennesse állam jellemző gyöngye. Hasonlít a mabéhoz, de élénkebb lüszter jellemzi.
Déltengeri gyöngyök: Ausztrália, Indonézia, és Fülöp-szigetek partjainál elterjedt. Különlegességük, hogy átmérőjük 10 mm-nél kezdődik. 16mm felett már óriás gyöngyöknek számítanak. Sajnos nem olyan tökéletes az alakjuk és a lüszterük sem olyan fényes.
Burmai gyöngyök: Burmai partoknál tenyésztett osztrigák sajátos szintén nagy méretű gyöngyei. Ritkaságuk és tökéletességük ismertté tette őket az egész világon. Mára azonban már kevésbé jó minőségűek.
Tahiti fekete gyöngyök: Polinézia vizeiben előforduló fekete ajkú osztrigák gyöngyei. Színei a szürke és a fekete árnyalataiban pompáznak. Színük nem egyenletes, de méretük szintén 10mm körüli.
Bár természetes fénynél készült a fénykép vaku nélkül, mégis annyira csillogott, hogy képtelen voltam ennél jobb képet készíteni erről a swarovski gyűrűről.
