ZONKA: 2010

Swarovski medál

Adventi vásár ide vagy oda, úgy gondoltam, fűzök valamit a maradékokból.
Már régóta várt sorsára ez a hatalmas swarovski cabochon, hát körülnéztem, milyen delicáim vannak. Találtam hematit, króm és ezüst színűt,meg néhány swaro fánkot, így nekiláttam a befoglalásnak. Ráadásul maradt még annyim, hogy a láncot is megfűzzem hozzá.

Kis családom mereven elutasította az ajándékadást karácsonykor, mondván az ünnep ne a pénzről szóljon. Nálunk csak a gyerekeknek hoz ajándékot a Jézuska.
Amúgy is szeretek bütykölni, hát úgy gondoltam, akkor komoly ajándék híján karácsonyfadíszeket készítek.
Ezeknek azért azt hiszem, örülni fognak.
A kollekció még nem teljes, a következő adag karácsonyfadísz képeit majd később mutatom meg.

Újpesten a Városközpontban már elkezdődött az Adventi Vásár.

Sok szeretettel várunk mindenkit Léb Zsuzsival, a Babaszalon nagyasszonyával közös standunkon minden nap 10 és 20 óra között, egészen Szenteste napjának deléig.

Nem állítom, hogy ezek a fotók tökéletesek, de amint lesznek jobb képek is, azonnal hozom.

Ezt a nyakláncot tegnap készítettem A.J. számára. Óriási öröm, hogy egy híres és gyönyörű színésznő számára készíthetek egy Akoya gyöngyláncot csiszolt gyöngyökkel és Swarovskival.
A.J. csak a rafináltan egyszerű, többnyire klasszikus vonalú ruhákat kedveli. Mivel ruhatárában inkább fekete színű ruhákat találni, ezért ezekhez illő Black Akoya gyöngyöket használtam fel a fűzéskor.
Arany kapcsot szereltem fel hozzá.

Hogy ne csak a gyurmázás legyen, amivel feldíszítek valamit, hát ez a vodkás üveg egy afrikai hatású üveggé alakult át, persze, dekupázs technikával.
Iparkodtam a képet és hátterét összhangba hozni, az első visszajelzések szerint ez sikerült is.

Ez a tál tulajdonképpen egy sima üvegtányér, amelyet egy nagyon egyszerű kis virágkompozícióval díszítettem, de köré egy új terméket használtam fel, egy un 3D golyót, amelyet egyszerűen csak akrilfestékkel kell elkeverni (én fehéret használtam) és máris érdekes hatásokat érhetünk el vele.
Végül kapott egy kis bronz- és aranyfényt, a fenekét pedig metál bronz akrillal kentem le - s lett egy egyszerű, mégis izgalmas kis tálam.

Úgy gondoltam, ha már így belelendültem a gyurmázásba, akkor ezeket a régi bonbonos dobozokat is kezelésbe veszem. Már régóta a nyakamon lógtak ezek a dobozkák, de ahányszor eszembe jutott, mit is kezdjek velük, mindig elvetettem az ötleteimet.
De az, hogy meggyurmázzam őket, csak most jött elő bennem.

Az elsőt tulajdonképpen durva, szemcsés vaspasztával kezeltem, pigmentezéssel "árnyékoltam" és a feketére festett rózsákat felragasztva szintén pigmentezéssel "hívtam elő".
Beleszerettem, és valószínűleg fájó szívvel adom majd oda valakinek.

Ez a dobozka metál padlizsán akrillal lett repesztéssel alapozva, majd ismét pigmenteztem, mint az előzőt. A rózsák pedig ugyanúgy, csak barnával alapozva és pigmentezve lettek felragasztva.

Ezt az ex-Milka bonbonos dobozkát barna ásványpasztával kentem le, majd ugyanezzel a pasztával tettem fel az oldalakon lévő cirádás mintát, s mint az előző dobozkák, szintén kapott némi pigmentet.
A rózsák ásványpasztával és pigment "előhívással" készültek, mint a többiek.

Ez a táska a férjem iskolatáskája volt a régi időkben, amikor még a fekete, szögletes, öblös műanyag dobozt elegáns aktatáskának gondolták gyártói.
Anyósomék elköltöztek a nyáron, akkor bukkantak erre a pincéjükben és elhozták, hogy tudnánk-e használni valamire, vagy kidobják?
Nos, már régóta szerettem volna egy aktatáskát, amellyel - vastag filccel kibélelve - biztonságosan tudnám hurcolni az ékszereimet, ha valahová vinnem kell bemutatni őket.
Így nem gondolkodtunk sokat, hanem nekiestem, és némi dekupázzsal, gyurmával, modellpasztával, pigmentezéssel és csipkével kicsit átalakítottam őkelmét. Lényegesen kevésbé drasztikus lett a megjelenése. Belülről pedig fekete, vastag, gyönyörű filccel béleltem ki, így nem fognak összetörni még az arra hajlamos bemutatni valóim sem.
A nap olyan erősen sütött fotózáskor, én pedig nem vagyok annyira nagy, hogy minden részletét eltakarhattam volna előle, így a fény láthatóan becsillan a kép jobb oldalán: nézzétek el nekem.

Már megint csak a gyurmán járt az eszem.
Szerettem volna egy olyan karkötőt készíteni, ami romantikus, ami kicsit olyan fémes hatású.
Na persze, azért szerszámok nélkül nem könnyű. De a gyurmát én egy egyszerű italos üveggel nyújtom, és az eszköztáramba még ilyeneket lehet találni:
Kínai evőpálcika, bambusznyárs, gömb végű koktélkeverő pálca, snitzerek, óriás gombostű, kifogyott tollbetét, darab bútorhátlap, famegmunkáláshoz használható különböző formájú vésőkések. A felsorolás korántsem teljes, mert mindig az adott elgondolásomhoz jönnek még ötletek.

Ezt a karkötőt tulajdonképpen fekete gyurmából szerettem volna csinálni, de az nem volt itthon, hát sütés után akril festékkel lefestettem.
Száradás után pigmentfestés, lakkozás - és már kész is voltam vele.

Anno vettem egy "rozsdamentes" acéltálcát. Pontosabban kettőt. Egészen az első mosogatásig nem is rozsdásodott. Ahogy száradt, apró rozsdarózsák jelentek meg rajta. Eltettem, s csak most jutott eszembe, hogy mire is használhatnám.
Jó alaposan megcsiszoltam, majd ez a dekupázsolt tálca született.
Egészen új eljárással készült, un vaspasztával. Jó sokszor lelakkoztam (hermetikusan zárva), így kemény, strapabíró tálca lett belőle.
Még majd a másik tálcát is kigondolom, milyen legyen.
A gyertyatartó poharak lába is hasonlóan készült, míg a pohár részét szatináltam.

Ezt az ovális tányért kaptam, és annyira kopott volt, hogy ilyen ronda tálat az ember nem tesz ki az asztalára - hát fogtam magam, és ezt is dekupázsoltam. Szegény festő, aki alkotta ezt a képet, foroghat a sírjában, hiszen a képet ki kellett pótolnom, hogy passzoljon a tál közepére.
Természetesen a tál széle és a gyertyatartó pohár lába is vaspasztával készült.

Nos, ezt a fémtálat az ESE-ben vettem. Feketére volt lefestve, és az felhólyagzott néhány helyen.
Ismét elővettem a csiszolóvásznat, majd egy kis vaspaszta, hópaszta, antikolók és gyurma volt amit bevetettem ennek a konyhai - felakasztható - tálnak a díszítésére.

Ez a fém kávésdoboz repesztéssel, hópasztával, antikolással készült és süthető gyurma virágokkal.
Kérésre készült, de annyira nagy tetszést aratott, hogy azóta készült még 2 kistestvére, és valószínűleg lesz még belőle. Persze mind más és más lesz!

Ez is kérésre készült: "Csinálj már nekem is valamit! Nem tudnál gyurmázni? De nekem valami üveg kellene!"

Hát, ez született.
Szerintem ez a fajta is testvérkékkel fog gyarapodni.

Ez az üveg egy italos üveg volt, amit festettem, repesztettem, antikoltam, és gyurmáztam (az is festve, pigmentezve lett)

Úgy látszik, feléledtem. Újra dolgozom. Igaz, ehhez az is kellett, hogy legyen időm, ami az utóbbi hónapokban nem volt.

Ez egy gyurma medál, ami kiégethető gyurmából készült, vaspasztával, antik pasztával és pigmentezéssel készült.

Ez pedig egy gyurma virág cabochon, ami pigmentezéssel készült, majd felragasztva egy filcre körbegyöngyöztem.

Ez a gyurma karkötő pedig pigmentezéssel készült,
és acélsodrony segítségével gyöngyöztem fel.

Legnagyobb meglepetésemre Barátság díjat kaptam egy netes gyöngyös barátnőmtől, RaMarytól.
Nagyon megörültem ennek, mert lassan úgy érzem, hogy annyira hanyagolom mostanság a szép dolgok fűzését, hogy lassan elfelejtenek.
Ennek a díjnak köszönhetően azt hiszem, újult erővel kell folytatnom a gyöngyfűzést.

Tudom, 5 embernek illik tovább adnom ezt a díjat:
( Úgy gondolom, a blogjaikat jelölöm meg inkább, mert eszerint őket általában mindenki ismeri.)
Edelweiss kincsei
Re-Kreatív
Szilu
POÉ gyöngyei
Vezsuzsi gyöngyei

Adnám több embernek is, de talán ők azok, akiktől a legtöbb barátságot, segítséget kaptam önzetlenül, akár SOS is. És ha valakik, hát ők még gyönyörűségeket is alkotnak.

Ezt a fehér-bordó nyakláncot a kiegészítőkkel egy július végi esküvőre készítettem. 4mm-es fehér, és 5mm-es bordó tekla gyöngyökből, valamint fehér belsejű cseh kásából fűztem. A medál hegyikristály.
Színei és stílusa illik a menyasszonyi és a menyecske ruhához is.
Azt az ígéretet kaptam a menyasszonytól, hogy az esküvő után kapok majd fotót róla, hogy "élőben" is láthassam.
Kíváncsi vagyok rá.

Kézművesek, ha találkoznak

A Magyar Kézművesek Boltjában ( Budapest, Kékgolyó u. Karamell Café) találkoztunk tegnap este.

Bardócz Éva fejéből pattant ki az ötlet, hogy kellene egy találkozó, ahol megvitatjuk örömünket,bánatunkat. Ráadásul, a több szem többet lát elve alapján ötletelhetünk, és idővel közösen megvalósíthatunk párat.

Ahogy láttam, mindenki élvezte az estét.

Annyira, hogy megbeszéltük, rendszeresen találkozunk, és megpróbáljuk megváltani kicsiny világunkat - na jó, csak úgy apránként.

Szoktak hívni foglalkoztatót tartani (gyöngyözés, dekupázs...), ha van valamilyen program.
Nálunk tegnap volt a városi juniális a péceli Csúnya tónál.
Rengetegen voltak. Ez a kép akkor készült, amikor késő délután nagyjából már összepakoltam, hogy jövök haza, de egy barátnőm lekapott az utolsó páciensekkel. Voltak ott gyerekek sokan, de felnőttek is szép számmal ültek le egy kicsit játszani.
Nagyon jó hangulatú nap volt.

HIRDETÉS

Kedves Partnerünk!

Tervezzük, hogy a jövőben rendszeresen

termékbemutatóval egybekötött vevőtalálkozókat

szervezünk annak érdekében, hogy megismertessük Önt új termékeinkkel és hogy lehetőséget biztosítsunk azok kipróbálására. Reményeink szerint ötletekkel, felhasználási javaslatokkal tudjuk segíteni az Ön és munkatársai munkáját.

Az első rendezvényünkre

2010 június 13-án kerül sor Budapesten,
a Gyömrői úti telephelyünkön, ahol

a Chameleon effekt festékek és lakkok bemutatására vállalkozunk.

Sólyom Gabriella a Chameleon termékek alkalmazását mutatja be a dekupázs technika területén,

Bokor Judittal pedig kisüthető gyurmával készíthetnek ékszereket, amelyek díszítéséhez a hagyományos technikák mellett a Chameleon termékeinket is kipróbálhatják.

A dísztárgyak elkészítése műhelymunka keretében előreláthatólag három órán keresztül tart. Szeretnénk biztosítani, hogy az érdeklődők mindkét foglalkozáson részt vehessenek, így rendezvényünket egész naposra tervezzük. A részvétel viszonteladóink részére ingyenes.

Kérjük - szervezőmunkánk megkönnyítése érdekében - mielőbbi visszajelzésüket a Pentacolor Kft. telefonszámán: (1) 260-7477, e-mailben: info@pentacolor.hu vagy Tömpe Katalinnál a 36-30-3031-619-es mobilszámon. A résztvevőknek a részletes programról, a rendezvény helyszínéről és időpontjáról külön értesítést küldünk.

A személyes találkozás reményében üdvözlettel

Budapest, 2010. május 28.

Holczer György
ügyvezető

Csütörtökön, 19 órakor nyílt egy kiállítás Budán a Caramell Caféban, a Kékgolyó utca 28 sz. alatt. A kiállítással tulajdonképpen megnyílt itt a Magyar Kézművesek Boltja.
Ennek a kávézónak, boltnak a kiállítás-programján vehettem részt én is az ékszereimmel, dekupázsolt tárgyaimmal.
A megnyitó fantasztikus volt, a tulajdonosnő Szilágyiné Deák Márta erre a napra hihetetlenül hangulatos estét szervezett. Este 10 óra után még tele volt a helység. Az egyik kézműves lány, Bardócz Éva felpróbálta az egyik kiállított báli nyakékemet, arról is kaptam fotót.

Úgy gondoltam, ezúttal lépésről lépésre megmutatom, mit művelek egy ilyen tál elkészítésekor.
Nos, ez itt a végeredmény.
De talán kezdjük az elején.

Ez itt a csorba tál, itt meg a kiválasztott szalvéta (tükörképet mutatok).
A tálon jól látszik egy szép, méretes csorbulás a kép jobb alsó részén (van még kettő a hátoldalán). A szalvéta meg a párja annak, amit már letéptem.

Kicsit ugyan homályos a kép, de közelről is lekaptam azt a szép csorbulást. Középen látható a kerámiapor, amivel pótolom a hiányokat. Jobb oldalon pedig látni mind a 3 csorbulást, kerámiával már pótolva. Száradás után jöhet a csiszolás, hogy nyoma se maradjon a pótlásnak.

A csiszolás után következett a tál fehérre alapozása, majd száradás után már ragasztottam is. Itt a szalvétát előbb a tál görbületei miatt a szélén jó mélyen betépkedtem, hogy ne gyűrődjön. Így felragasztáskor csak finoman egymásra hajtódnak a tépések mentén. Nagyon fontos a jó minőségű ecset!

Itt a szalvéta szélén, a tál pereméig a festést már "pótoltam", szerencsémre itt elég volt maszatolni.
A tál peremét is letöcsköltem festékkel egy kis (mosogató)szivacsdarab segítségével, majd száradás után felragasztottam egy csipkepapírt. A csipkepapírnál arra kell vigyázni, hogy a szokásosnál kicsit vastagabb dekupázs-ragasztólakk felvitele után jó, ha várunk egy percet, majd a szikkadó ragacsba óvatosan belenyomkodjuk a papírt. Fölé ragasztózni nem szabad, mert akkor a csipkepapír átlátszóvá válik, "eltűnik".

Az újabb száradás után egy durvább, lyukacsosabb, keményebb (autómosó)szivacs darabbal antik arany és antik réz metál-festék keverékkel a csipkét bearanyoztam, majd a tál belső felén lévő peremet ecsettel megfestettem.

Úgy gondoltam, ezúttal repesztőzök is. A 2 fázisú repesztőlakk első fázisát akkor vittük fel jól, ha az a repeszteni kívánt felületet egyenletesen fedi - mintha betejfölöztük volna. A képen már száradóban van. Teljes száradás után a második réteg felvitelénél csak puha, valódi szőr ecsetet használjuk, mert akkor nem lesz csíkos a repesztő. Ugyanis egy puha szőr ecsettel nem festünk, hanem csak finoman eloszlatjuk a repedéseket előhívó 2. fázist.
A második réteget is hagyjuk jól megszáradni, majd antikoló pasztát veszünk elő, s azt egy puha rongy segítségével belemasszírozzuk a repedésekbe. Ezt követően egy bronz csillámos lakkal, majd még 2 rétegben vizes alapú lakkal kezeltem.
Eztán már meg is fordíthattam a tálat, hogy végre a hátoldalát is festhessem, és lakkozzam.
Befejezésül a tál fenekére írhattam a Zonka feliratot.
Nem kis idő egy ilyet elkészíteni, de van kitől apránként ellesnem a fortélyokat: Sólyom Gabriellától (lsd. a Re-Kreatív műhely blogját.). Köszönöm neki.

ARANYMASZKOK ÁZSIÁBÓL

Aranyba rejtett arcok - aranymaszkok Ázsiából

A Zelnik-gyűjtemény a Néprajzi Múzeumban
2010. március 12. - 2010. június 20-ig.

A Zelnik-gyűjtemény és a Néprajzi Múzeum Aranyba rejtett arcok - Aranymaszkok Ázsiából című közös kiállítása a világon most első alkalommal mutatja be a nagyközönségnek a két intézmény különleges tárgyait. Maszk - már maga a szó is izgalmat s némi titokzatosságot sugall, hisz az elrejtőzés, a más képében való megjelenés szándéka áll mögötte. Állati maszkot öltött a történelem előtti idők törzsi sámánja, amikor sikeres vadászatért folyamodott az égi hatalmakhoz. Álarcot vett fel az indián varázsló, amikor harci táncát járta a csaták előtt, s halotti álarcot kaptak az elhunytak megannyi kultúrkörben, amikor egy-egy uralkodó vagy hadvezér végső búcsúztatására került sor. Napjaink világához is hozzátartozik az álarcviselet, a laborokban dolgozó szakértők védőmaszkjától a hagyományidéző farsangokig, Hollywood maszkmestereitől a velencei karnevál csillogó álarcaiig.

A március 12-től június 20-ig megtekinthető tárlat huszonnégy páratlan értékű arany-, valamint három ezüstmaszkot vonultat fel, amelyek a Zelnik-gyűjtemény világviszonylatban is egyedülálló darabjai. A kiállított aranymaszkok lelőhelye, készítésének ideje és funkciója tág határok között mozog: legrégibb darabjainak elkészülte becslések szerint az időszámításunk előtti 6-5. századra tehető, de stílusjegyeik alapján még a "legifjabbak" is 13-14. század körüliek - tehát fél ezredévnél idősebbek. A lelőhelyek a görög kori Trákiától Dél-Ázsián és Indokínán keresztül egészen Jáva szigetéig terjedhetnek. Az egykori felhasználást illetően a maszkok kidolgozottsága, anyagvastagsága és egyéb nyomok adnak támpontokat, amelyek alapján halotti (temetési) és más rituális funkció valószínűsíthető. A halotti maszkok közül kiemelkedik egy, a Liao-dinasztia (907-1125) idején készült darab. A Mandzsúria nagy részét uraló kitájok temetési szokásaihoz igazodva a maszk széle mentén lyukakat fúrtak, melyekhez ezüstből készült dróthálót erősítettek, s ez a drótháló alkotta a teljes testet beborító halotti lepel részét. A kiállítás másik büszkesége a skorpióálarc-páros. A tárgyak előző tulajdonosának tudomása szerint a Vietnami-hegylánc gerincére visszaszorult törzsek és fejedelemségek valamelyikéből származnak e műremekek. A skorpió etnográfiai vonatkozásai mindazonáltal meglehetősen bizonytalanok, vegyesek. A délkelet-ázsiai monszunövezetben több népcsoport asszonyai kézfejükre, Borneó szigetén a tengerparti iban harcosok pedig felsőtestükre tetoválják a skorpiót, hogy így védekezzenek rettegett, nemritkán halálos csípésétől. A dômb törzsbeliek (indiai Orissa állam) pedig épp ellenkezőleg, az állat életerejének és energiájának megszerzése érdekében teszik ugyanezt.

A Néprajzi Múzeum saját gyűjteményéből válogatott kollekció hasonlóan különleges, eddig még be nem mutatott ritkaságokat tár a látogató elé. E maszkok zöme Óceániából, elsősorban Pápua Új-Guinea szigetvilágáról származik. A múzeum által bemutatott temetési, tánc- és színházi maszkok többsége mulandó anyagokból készült (növényi rostokból, levelekből készült alkotások), de fából vagy kéregből faragott példányok is vannak a kiállítás tárgyi anyagában. Az álarcok többnyire különböző titkos társaságokhoz kötődtek, melyeket e társaságok tagjai készítettek és viseltek a felnőtté avató rítusok során.

A kiállításhoz a megértést nagyban segítő, könnyen érthető kiállítási kalauz készült, míg az alaposabb elmélyülést a katalógus szolgálja. A gyerekeket a múzeumpedagógiai kiadvány segíti abban, hogy megismerják a maszkok világát.

A kiállítást rendezte: Biró Anna, Jelen János, Wilhelm Gábor

Sajtóinformáció:
Szalmási Gabriella (Néprajzi Múzeum)
E-mail: gabriella.szalmasi@neprajz.hu, telefon: 30-5587742

A kiállításhoz kapcsolódó kiadványaink

Játszóház családoknak, minden vasárnap 10-13 óráig
A kézműves foglalkozáson angyali szépségű vagy éppen démoni papír álarcokat, aranyosra és ezüstösre festett gipsz medálokat készíthetnek látogatóink. Kipróbálhatják lágy fémlapon, hogyan készültek fémdomborítással a mesés szépségű aranymaszkok.
A játszóház a kiállításokra érvényes belépőjeggyel látogatható.

Swarovski medál

Karácsonyi apróságok

Adventi Vásár

Igazgyöngy nyaklánc

Dekupázs

Már megint gyurma

Régi aktatáska

Karkötő - gyurmából

Dekupázs

Ez is gyurma

Gyurmáztam

BARÁTSÁG DÍJAT KAPTAM!

Esküvőre

Kézművesek, ha találkoznak

HIRDETÉS

Kiállítás

Tál - lépésről lépésre

ARANYMASZKOK ÁZSIÁBÓL

PARTNEREIM

Keresés

Oldalak

Rendszeres olvasók

Hazai kedvenceim

Arhívum

Cimkék

Külföldi kedvenceim

I have got a lot of patterns in this site

My site

LÁTOGATÓIM A VILÁGBÓL

Web- és blogoldal szerkesztéshez